A m�g�tt�nk hagyott bajnoks�g sor�n a Real Madrid 38 meccsen 92 pontot szerzett, mind�ssze n�gyszer kapott ki �s kilencszer nem nyert, �m v�geredm�nyben ez is kev�snek bizonyult ahhoz, hogy megel�zze a nagy riv�list. Az FC Barcelona ugyanis m�g enn�l is jobb eredm�nysorral b�szk�lkedhet. Pep Guardiola egy�ttese k�t veres�ge mellett hatszor j�tszott d�ntetlent, ez a v�gelsz�mol�sn�l n�gypontos k�l�nbs�get jelentett.

Mondjon b�rki b�rmit – a „szezon hossz�" megk�zel�t�s jelen esetben legal�bb akkora k�zhely, minthogy a „labda g�mb�ly�" –, a bajnoki c�m igenis a bajnoks�g k�t el cl�sic�j�n d�lt el. A megszerezhet� hat pontb�l a katal�nok n�gyet, a madridiak egyet gy�jt�ttek be. A Camp Nou 5–0-s sokkj�t hetekig magukon viselt�k a madridiak, akik az �prilisi visszav�g�t illet�en hi�ba fogadkoztak utols� rem�nyk�nt az ott megszerezhet� h�rom pontba kapaszkodva, a hazai 1–1-es d�ntetlent k�vet�en nem igaz�n rem�nykedhettek m�r a tr�nfoszt�sban. A bajnoks�g tizedik fordul�j�t�l kezdve ezt a k�t klubot tal�lhattuk az els� �s a m�sodik helyen, r�vid madridi listavezet�st k�vet�en a 13. fordul�ban j�tt el a v�lt�s, a listavezet� poz�ci�b�l a katal�nok m�r nem is engedtek. Akit untat ez a versenyfut�s, annak nagyon nem aj�nljuk a Primera Divisi�n el�tt�nk �ll� bajnoki szezonj�t: bombameglepet�s lenne, ha legk�s�bb az �t�dik-hatodik fordul�t�l kezdve nem hasonl�nak lehetn�nk szemtan�i.

KIINDUL�PONT, DE NEM M�RF�LDK� A SPANYOL SZUPERKUPA

NSO SPANYOL SZEZONBEHARANGOZ� SOROZAT

Tavaly a vil�gbajnoks�g alapjaiban hat�rozta meg a bajnoki nyit�nyt, az ott szerephez jut� kulcsemberek m�g nem voltak kell�en kipihenve �s felk�sz�lve az el�tt�k �ll� feladatokra. Ahogy peregtek a hetek, egyre nagyobb sebess�gi fokozatba kapcsolt mindk�t egy�ttes, amely a riv�lisok sz�m�ra eg�szen egyszer�en k�vethetetlennek bizonyult. Mert nemcsak pontb�l, hanem g�lb�l is sokat gy�jt�tt a k�t gig�sz, viszont ann�l kevesebbet kapott. S�t, ez�ttal az oll� m�g nagyobbra ny�lhat a mez�ny �s a Barca–Real p�ros k�z�tt. A felk�sz�l�sre ez�ttal a Copa Am�rica vetett n�mi �rny�kot, de messze nem vil�gbajnoki m�ret�t. R�ad�sk�nt ez�ttal a spanyol szezon nyit�nyak�nt megrendezett Spanyol Szuperkup�ban mindj�rt par�zs meccseken akadt �ssze a bajnok Barcelona �s a kupagy�ztes Real Madrid. Ami fokm�r�nek t�k�letesen megfelelt, messzemen� k�vetkeztet�seket azonban hiba lenne bel�le levonni. Csak a rend kedv��rt, a Barcelona a madridi 2–2-es d�ntetlent k�vet�en h�rom nappal Lionel Messi vez�rlet�vel hazai p�ly�n 3–2-es gy�zelmet aratott – az argentin aranylabd�s egy, majd k�t g�lt szerzett –, �gy egyr�szt r�gt�n �jabb tr�fe�val kezdett be, m�sr�szt megrendszab�lyozta a tr�nk�vetel�t. A k�t m�rk�z�s azonban ism�t felkorb�csolta az indulatokat pro �s kontra, ahogyan az a versenyfut�s eset�ben illik.

Annyit azonban tanuls�gk�nt m�gis lesz�rhett�nk, hogy a madridi f�vez�r, Jos� Mourinho – akir�l ugye m�r tal�n a Marson is tudj�k, hogy a m�sodik id�nye mindig eredm�nyesebb adott klubj�ban, mint az els� –, az�rt csak kavargat valami �jat a konyh�j�ban. Miut�n nem j�tt be a Barcelon�ban bev�llalt ny�lt j�t�k (�t kapott g�l, brrr), �s a Pep�re hangolt hazai bunkerfutball sem bizonyult megnyugtat� megold�snak (Alfredo di St�fan�val az �len egyik Real-szimpatiz�ns sem volt el�julva a taktik�t�l), a Spanyol Szuperkupa k�t meccs�n egy eg�szen �j st�lus� Real Madridot l�thattunk. M�rmint a Barcelona ellen. A „blanc�k” ez�ttal �sszehangolt let�mad�ssal pr�b�lt�k hat�stalan�tani a katal�nok akci�it, ez m�k�d�k�pesnek �s hat�konynak bizonyult. K�rd�s azonban: meddig lehet ezt fizikummal b�rni? Illetve, ha j�n a f�radts�g �s az abb�l fakad� �temk�s�s, az milyen k�vetkezm�nyekkel j�r?

BARCELONAI MIN�S�G, MADRIDI MENNYIS�G

A Barcelon�n�l a ny�ri �tigazol�s id�szakban a megl�v� �rt�kekre szavaztak – nekik legyen mondva, olyan sok fejf�j�suk eleve aligha lehetett –, ink�bb a keret v�lt m�g komplexebb� a hosszas t�rgyal�ssorozatban szerz�dtetett chilei Alexis S�nchez �s a nyolc �v ut�n hazat�r� Cesc Fabregas r�v�n. El�bbi a t�mad�sor, ut�bbi a k�z�pp�lya b�rmely r�sz�n azonnal haszn�lhat�, klasszis szintet m�r most er�sen meg�t� futballista. A t�voz�k k�z�tt Bojan Krkic �s Jeffr�n Su�rez szem�ly�ben k�t olyan fiatalt tal�lunk, aki kieg�sz�t� szerepre k�rhoztatott, b�r m�r t�bbre hivatott. P�lyafut�suk szempontj�b�l is el�ny�s lehet, hogy elfogadt�k az olasz AS Roma, illetve a portug�l Sporting aj�nlat�t. A sp�rol�s katal�nok nem gazd�lkodtak rosszul, �zletpolitik�jukat egy�bk�nt is a visszafogotts�g jellemezte. Igaz, amilyen szakmai szintet k�pviselnek, nekik k�nny� szer�nynek lenni�k, b�ven van mire. R�ad�sul sok fiataljukat csak opci�val engedt�k el, kis t�lz�ssal megel�zend� a fabregasi esetet. A kiad�si oldalon 55 milli�, m�g a bev�teli r�szen 42.75 milli� eur� jelent meg, a 12.25 milli�s k�l�nb�zet ezen a szinten eleny�sz�nek tekinthet� �sszeg. A Fabregas �ltal hordott 4-es mezek �rt�kes�t�s�b�l alighanem gyorsan megt�r�l.

Ezzel szemben Madridban j�val nagyobb volt a j�v�s-men�s. A Bundeslig�t megj�rt k�t t�r�k l�gi�s, Nuri Sahin �s Hamit Altintop, valamint a Benfic�t�l �rkez� F�bio Coentrao speciel ezen a szinten is b�rmikor bevethet�. Hogy azt�n t�nylegesen er�s�t�st jelentenek-e vagy sem a l�tsz�m�ban m�r eddig is kicsit t�lbiztos�tott madridi keretben, az majd elv�lik. Eml�ts�k meg a ny�ri felk�sz�l�si id�szakban a Gonzalo Higua�n t�voll�t�t remek�l a maga jav�ra ford�t� Karim Benzema g�ler�s j�t�k�t – per pillanat az argentin kispados, a francia a kezd� –, mell�j�k tov�bbi klassziscenter befut�s�ra van m�g kil�t�s az �tigazol�si szezon z�r�s�ig. A ny�ri k�lts�gvet�s egyel�re er�sen m�nuszban j�r, de az 52.5 milli� eur� miatt csak a p�nz�gyesek feje f�het – igaz az �v�k ann�l jobban –, a drukkerek� �s a szakmai st�b� aligha. �s annyira az eln�k�t sem veri ki a v�z miatta.

Egy pillanatra az�rt �lljunk m�g meg Mourinh�n�l, akinek b� f�l�ves h�tt�rmunk�ja meghozta a gy�m�lcs�t. Jorge Valdano t�vozott a madridiakt�l, m�g a portug�l az angol mint�t k�vetend� menedzseri funkci�kat l�t el, l�nyeg�ben egy szem�lyben vezet�edz� �s sportigazgat�. Nem hi�ba k�rt tavalyi �rkez�sekor forr� dr�tot Florentino P�rez klubeln�kh�z, a szem�lyes s�rtetts�get �s szakmai feladatk�r�nek megcsorb�t�s�t �rz� Valdano „elv�rzett" a hossz� �s visszhangos vit�kt�l sem mentes harc sor�n. Bel�pett viszont a k�pbe hivatalosan is a klub egyik kor�bbi ikonja, a francia Zinedine Zidane: a francia aranylabd�s hivatalosan az els� csapat igazgat�ja lett. Hogy a gyakorlatban a mindennapokra milyen szakmai r�hat�sa van a mindig fess, karitat�v tev�kenys�get folytat�, mindenkivel j� viszonyt �pol�, �ppen ez�rt frontot soha senkivel meg nem nyit� Zidane – a 2006-os Materazzi-aff�rt k�retik nem idevenni – a lend�letes Mourinho mellett, az aligha k�rd�ses. Olyan fok� kritikai �sszt�zre aligha sz�m�that a portug�l t�le, mint amit Valdan�t�l kapott, amikor nem robogott, csak futott a szek�r...

RUBIAS, CASTANAS, MORENAS – AVAGY SZ�K�K, BARN�K, FEKET�K �S A K�R�T�S

A hagyom�nyosan BL-helyek�rt, �s mondjuk ki, a dobog� egyetlen szabad, legals� fok��rt harcol� alakulatok csat�j�ba a ny�ri �tigazol�si piacon roppant akt�v M�laga sz�lhat bele meglepet�sszer�en. A g�rd�t eddig sem illett k�zlegyint�ssel elint�zni, b�rkire vesz�lyes volt, de hossz�t�von az�rt mindig kij�tt a k�l�nbs�g. Az el�z� id�nyt m�g a 11. helyen z�rta, �m a klub arab tulajdonosa, Abdullah al-Tani mert mer�szet �lmodni, �s a nemzetk�zi kupar�szv�telt t�zte ki c�lk�nt. Ennek �rdek�ben olyan rutinos j�t�kosokat szerz�dtetett, mint Ruud van Nistelrooy �s Joris Mathijsen (mindkett� a Hamburgt�l �rkezett) J�r�my Toulalan (Olympique Lyon), illetve k�t spanyol v�logatott sz�ls�, Joaqu�n (Valencia) �s Santi Cazorla (Villarreal). Ahhoz k�pest, hogy legut�bbi feljut�sukat k�vet�en csup�n a negyedik id�ny�kre k�sz�lnek a vil�g egyik leger�sebb bajnoks�g�ban, mer�sz v�llalkoz�s, de miut�n a p�nz hat�rozza meg a keret er�ss�g�t, nem eleve elrendeltetett �s kivitelezhetetlen. Az els� fordul�ban meg is mutathatj�k magukat orsz�gnak-vil�gnak a Barcelona ellen p�lyav�laszt�k�nt.

A tov�bbi h�rom, dobog�ra is es�lyes klub, az Atl�tico Madrid, a Valencia �s a Sevilla egyar�nt �talakul�si folyamatban van: mindenhonnan t�voztak kulcsemberek. A f�v�rosiakn�l els�sorban Sergio Ag�ero p�tl�sa t�nik a legnehezebb feladatnak – csak r�b�lintott a Manchester City aj�nlat�ra, hi�ba �vta �t honfit�rsa, Carlos T�vez, mondv�n: hideg van �s minden dr�ga –, de a szint�n Manchesterbe, b�r ott a Unitedbe tart� David de Gea helyett is �j kapust kell tal�lniuk, valamint Diego Forl�n is t�vozhat. A Chelsea-t�l k�lcs�nbe kapott belga �g�retk�nt elk�nyvelt Thibaut Courtois ak�r ki is �llhatja a pr�b�t. A t�mad�sorba Falcao (Porto) �rkezett, Giuseppe Rossi (Villarreal) m�g �rkezhet. Vel�k az�rt j�val mer�szebb c�lokat lehet kit�zni, mint n�lk�l�k.

A Valenci�ban t�bb egyel�re a t�voz�, mint az �rkez� – el�bbiek k�z�tt ott tal�ljuk a rutinos sz�ls�t, Joaqu�nt –, de a „davidlan�t�son” t�ljut�, Villa, Silva n�lk�li id�nyt nemcsak t�l�l�, hanem v�g�l bronz�remmel z�r� klub Sergio Canalesszel (Real Madrid) �s a madridi nevel�s� Daniel Parej�val (Getafe) tov�bb ac�losodhat. Sevill�ban is �j csapat van sz�let�ben, a t�voz�k k�z�l a v�logatott balsz�ls�, Diego Capel tal�n mind k�z�l a leg�rz�kenyebb vesztes�g, m�g akkor is, ha az el�z� id�nye felejthet�re siker�lt. A bajnoki negyedik Villarreal aligha tudja megtartani otthon a poz�ci�j�t, b�r a Bajnokok Lig�j�ban a d�n Odense ellen k�zd a csoportk�rbe jut�s�rt – az idegenbeli 1–0-s veres�g ut�n v�rhatja a hazai visszav�g�t –, ami az�rt m�g �gy is megval�s�that� feladat. J� lesz a nemzetk�zi kupaporondon belekapaszkodnia valamibe, mert a bajnoks�g nem sok j�t tartogat sz�m�ra.

Miut�n az el�z� ki�r�sban a nemzetk�zi kupaindul�sr�l mind�ssze egy hellyel lemarad�, nyolcadikk�nt v�gz� Espanyolt a 18. helyen m�r kies� Deportivo La Corun�t�l mind�sszesen hat(!) pont v�lasztotta el, d�res�g lenne a k�z�pmez�ny egy�tteseit illet�en b�rmif�le er�sorrendet fel�ll�tani. A monstre, 38 fordul�s bajnoks�g sor�n alapjaiban v�ltozhat meg minden. Nem is kellenek olyan hossz� gy�ztes vagy �ppen vesztes sz�ri�k, a csapatok t�bb „emeletet" k�pesek liftezni ak�r fordul�nk�nt. Ilyen szempontb�l a spanyol bajnoks�g v�ge pont olyan volt, mint �ltal�ban egy szezon eleje szokott, amikor m�g nagyban megy a helyezked�s. S�t, ez�ttal a kupaindul�st jelent� helyek is el�rhet�bbnek t�nnek, mint kor�bban, tekintve, hogy oda tradicion�lisan p�ly�z�kr�l sem lehet biztosan tudni, a megv�ltozott er�viszonyok k�z�tt mire lesznek k�pesek. �s nyugodtan ide vehetj�k a m�sodoszt�lyb�l bajnokk�nt feljut� Betist, valamint az ez�st�rmes Rayo Vallacen�t, hiszen mindk�t klub a nem t�l r�gm�ltb�l is rendelkezik �lvonalbeli rutinnal. (Ellent�tben a r�j�tsz�sb�l feljut� Granad�val, amely 35 �v ut�n j�tszhat a legjobbak k�z�tt, �s ebben az id�szakban 26 id�nyt a harmadik-, negyedik vonalban tudott le).

Meg�llap�that� teh�t, hogy Spanyolorsz�gban egy dolog �lland� csup�n, de az nagyon: m�ghozz� az FC Barcelona �s a Real Madrid k�l�n meccse – a k�zvetlen�l m�g�tt�nk hagyott h�t szezonb�l hatszor ezt a k�t klubot tal�lhattuk az els� �s m�sodik helyen, �s egy�bk�nt sem idegenszer� a szitu�ci� –, de err�l fentebb m�r �rtekezt�nk eleget.

KEZD�SNEK NEM ROSSZ

David Villa Luis Aragon�st �s Samuel Eto'�t is lek�r�zheti

A Barcelona vil�g- �s Eur�pa-bajnok t�mad�ja, David Villa remek form�t mutatott a felk�sz�l�si id�szakban. Ellent�tben az elm�lt esztend�kkel ez�ttal nem vet�d�tt fel eligazol�s�nak lehet�s�ge – kor�bban a Valencia minden ny�ron az �rte befoly� �sszegb�l gondolta helyrehozni ad�ss�g�t, erre v�g�l 2010-ben ker�lt sor –, vil�gversenyen vagy koroszt�lyos torn�n sem kellett p�ly�ra l�pnie, mint t�bb t�rs�nak, �gy a regener�l�d�s ut�n kell�en felt�lt�dve v�ghat neki az �j esztend�nek. Kell is az er�, mert barcelonai bel�p�je nem siker�lt �ppen rosszul, b�r az�rt siker�lhetett volna jobban is. A Valenci�ban val�ban teljesen m�s szerepet t�lt�tt be, �s feladatot l�tott el, ett�l f�ggetlen�l a gr�n�tv�r�s-k�kekn�l hull�mz�an teljes�tett, n�hol heteken �t �szrev�tlen tudott maradni. M�r szerz�dtet�s�nek jogoss�ga is felvet�d�tt olykor, ami nonszensz, ha azt vessz�k figyelembe, hogy szem�ly�ben a spanyol bajnoki �r�krangsorban el�l helyezked�k egyetlen akt�v tagja futballozik a katal�nokn�l. (Z�r�jelben jegyezz�k meg, amint a 228 g�los Ra�l, a ranglista harmadik helyezettje hazat�rne a Bundeslig�b�l, Villa a m�sodik helyre szorulna a rangsorban az akt�vak mez�ny�ben.)

David Villa az el�z� id�nyben 34 bajnokin 18 alkalommal vette be az ellenfelek h�l�j�t, jelenleg 158 g�ln�l tart. Az �r�krangsorban mindez jelenleg a 14. helyhez el�g, barcelonai �v�ben olyan legend�kat el�z�tt meg, mint Julio Salinas (152), vagy a sz�munkra k�l�n�sen is kedves eml�keket �breszt� Pusk�s Ferenc (156). Bel�that� t�vols�gon bel�l most Luis Aragon�s (160) �s Samuel Eto'o (162) tal�lhat�, ha csak s�lyos s�r�l�s nem j�n k�zbe, David Villa alighanem m�g az id�n k�t poz�ci�t jav�t.

Itt – is – ejts�nk sz�t a sok szempontb�l megker�lhetetlen p�rosr�l, Lionel Messir�l �s Cristiano Ronald�r�l, akik elk�peszt� termel�kenys�gr�l tan�bizonys�got t�ve l�pkednek egyre feljebb ebben a rangsorban. Az argentin h�t id�ny alatt szerzett 119-et, a bemutatkoz� els�, �s a r�hangol� k�vetkez� h�rom id�nyt k�vet�en �rdemes megn�zni a k�zelm�ltbeli term�st, amit sorrendben 23, 34, 31 g�lt jelent eset�ben. Ismerve �s l�tva az ellenfelek r�sz�r�l �t �vez� megk�l�nb�ztetett figyelmet, ritka kiv�l� eredm�nysor. �s akkor mit sz�ljunk a portug�lr�l? Cristiano Ronaldo m�r �rett harcosk�nt, aranylabd�sk�nt ker�lt a madridi t�zvonalba 2009 nyar�n, a bizalmat el�bb 26, majd 40 g�llal h�l�lta meg szezononk�nt. Ut�bbi g�lkir�lyi c�met is jelentett sz�m�ra, meccsenk�nti k�zel 1.18-as �tlaggal z�rt. S�t, a k�t PD-id�ny�t tekintve is egy f�l�tt van (k�zel 1.05). A legterm�kenyebb spanyol bajnoki g�ll�v�k k�z�tt messze nincs senkinek ilyen �tlaga. A listavezet� Telmo Zarra 252 tal�lattal �s 0.91-es �tlaggal z�rt, igaz 1941–1955 k�z�tt, m�g egy teljesen m�s vil�gban.

PRIMERA DIVISI�N, 2011–2012