AZ ELS� M�RK�Z�S – A LA FURIA ROJA MEGSZ�LET�SE

A Spanyol Labdar�g�-sz�vets�g (RFEF) k�zgy�l�se 1920. m�jus 21-�n d�nt�tt �gy, hogy megalap�tja a spanyol v�logatottat, hogy r�szt vegyen az 1920-as ny�ri olimpiai j�t�kokon a belgiumi Antwerpenben. A nemzeti csapat a kor�bbi futballista Francisco Bru vezet�s�vel el is utazott az �tkarik�s j�t�kokra, �s augusztus 28-�n lej�tszotta els� hivatalos m�rk�z�s�t. A spanyolok gy�zelemmel deb�t�ltak: D�ni�t vert�k meg 1:0-ra a baszk Patricio Arabolaza tal�lat�val (akinek ez volt az egyetlen g�lja a nemzeti csapatban). B�r egy nappal k�s�bb a h�zigazda belg�k 3:1-re legy�zt�k a spanyolokat, az ib�riaiak m�gis sikeresen z�rt�k els� nemzetk�zi torn�jukat, mivel megszerezt�k az ez�st�rmet. Igaz, ehhez az is kellett, hogy a d�nt�ben elbuk� csehszlov�kok kiz�r�sa miatt �j viadalt hirdessenek meg a m�sodik �s a harmadik hely megszerz�s��rt, �s ezen Spanyolorsz�g diadalmaskodott.

A spanyol csapat – amelyben olyan futballist�k szerepeltek, mint Ricardo Zamora (a Primera Divisi�n legjobb kapus�nak j�r� d�j n�vad�ja) vagy a Pichichi becen�vre hallgat� Rafael Moreno Aranzadi (aki a Primera Divisi�n legjobb g�ll�v�j�nek j�r� d�j n�vad�ja) – egyik legeml�kezetesebb meccse az 1920-as olimpi�r�l a Sv�dorsz�g elleni 2:1-es gy�zelem marad. A nem �ppen a k�m�letes j�t�kukr�l ismert sv�dek vezet�st szereztek az els� f�lid�ben, azt�n j�tt Belauste (teljes nev�n Jos� Mar�a Belausteguigoitia), aki egy szabadr�g�sn�l odaord�tott Sabino Bilba�nak (aki klubt�rsa is volt a Bilba�n�l): „Sabino, hozz�m l�dd, �tt�r�k rajtuk!”

�s �gy is t�rt�nt: Belauste a sv�d v�d�k gy�r�j�ben g�lt fejelt Sabino bead�s�b�l. A szint�n bilba�i Domingo G�mez-Acedo Villanueva pedig nem sokkal k�s�bb a gy�ztes g�lt is megszerezte. M�snap egy holland �js�g az ib�riaiak �s f�leg Belauste t�zes, elsz�nt j�t�k�ra utalva a La furia espanola (A spanyol d�h) c�mmel jelent meg, utalva a spanyol zsoldosok 1576-os antwerpeni fosztogat�s�ra, amely a nyolcvan�ves h�bor� egyik legnagyobb v�rengz�se volt: 8000 polg�rt �ltek meg az elmaradt b�r�k miatt feld�h�d�tt spanyol katon�k.

Egy nappal k�s�bb az olaszok elleni m�rk�z�sen sem t�rt meg a spanyolok lend�lete: F�lix Ses�maga dupl�j�val 2:0-ra megvert�k Olaszorsz�got. Egy olasz �js�g�r� a tal�lkoz� ut�n az ez�ttal is igen t�zesen, b�tran j�tsz� spanyol csapatot a furia rossa n�ven emlegette (magyarul v�r�s d�h), �s ebb�l sz�letett meg a selecci�n ma is gyakran haszn�lt beceneve, a La Furia Roja. A spanyol egy�ttes az utols� tal�lkoz�n Hollandi�val m�rk�z�tt meg az ez�st�rem�rt, �s Ses�maga dupl�j�val, valamint Pichichi tal�lat�val 3:1-re megnyerte m�rk�z�st. Az olimpiai siker nemcsak a spanyol v�logatott megsz�let�s�t jelentette, de a labdar�g�s n�pszer�s�g�t is megalapozta Spanyolorsz�gban.

AZ ELS� HAZAI TAL�LKOZ� �S AZ ELS� VIL�GBAJNOKI SZEREPL�S

Az antwerpeni olimpia ut�n t�bb mint egy �v telt el a spanyol v�logatott k�vetkez� m�rk�z�s�ig. A selecci�n a hollandok ellen megnyert ez�stcsata ut�n 1921. okt�ber 7-�n l�pett �jra p�ly�ra, �s az els� hazai m�rk�z�sen, a bilba�i San Mam�sben visszav�gott a belg�knak az �tkarik�s j�t�kokon elszenvedett veres�g�rt. A La Furia Roja Paulino Alc�ntara dupl�j�val nyerte meg 2:0-ra a tal�lkoz�t. K�t h�nappal k�s�bb a f�v�rosban is bemutatkozott a nemzeti egy�ttes, �s a Portug�lia elleni bar�ts�gos meccsen is k�tg�los sikert aratott: a 3:1-re megnyert �sszecsap�son Alc�ntara ism�t k�t g�lt szerzett a mind�ssze �tezer f�r�helyes O’Donnell-stadionban.

1930-ban a spanyol sz�vets�g – m�rlegelve a hossz� haj��t neh�zs�geit – �gy d�nt�tt, hogy Spanyolorsz�g v�logatottja nem vesz r�szt az els�, uruguayi labdar�g�-vil�gbajnoks�gon. N�gy �v m�lva azonban Olaszorsz�g rendezte a vb-t, �gy m�r nem volt akad�ly a t�vols�g, ez�rt a spanyol csapat is elindult a vil�gversenyen. A r�szv�telhez azonban selejtez�t kellett j�tszani, de a kor�bban t�bb alkalommal megvert Portug�lia ellen nem volt neh�z dolga Zamor��knak, akik kett�s gy�zelemmel, 11:1-es �sszes�t�ssel jutottak ki a vil�gbajnoks�gra. A deb�t�l�s j�l siker�lt: a brazilok 3:1-es legy�z�s�vel mutatkozott be Amadeo Garc�a csapata a vil�gesem�nyen.

A negyedd�nt�ben azonban a h�zigazda olaszok k�vetkeztek, �s az ellen�k v�vott k�t meccsre nem sz�vesen eml�keznek vissza Spanyolorsz�gban. A La Roja Luis Regueiro g�lj�val vezet�st szerzett, majd It�lia Giovanni Ferrari r�v�n egyenl�tett, de a besz�mol�k szerint az olasz j�t�kos tal�lata el�tt szab�lytalankodtak Zamor�val szemben.

A d�ntetlennel z�rul� m�rk�z�s ut�n �jraj�tsz�s d�nt�tt a tov�bbjut�sr�l. Mindk�t csapatban t�bb hi�nyz� is volt s�r�l�s miatt, Zamor�t Juan Jos� Nogu�s helyettes�tette. Az egyetlen v�logatott meccs�n p�ly�ra l�p� kapus g�lt kapott Giuseppe Meazz�t�l, aki spanyol forr�sok szerint szab�lyosan felm�szott Nogu�sra a tal�latn�l, �m a sv�jci Rene Mercet j�t�kvezet� nem �t�lt szab�lytalans�got. Az Iv�ncsics Mih�ly szem�ly�ben magyar partjelz� seg�tette b�r� megkapta m�lt� jutalm�t: �r�kre eltiltott�k a j�t�kvezet�st�l, de ez val�sz�n�leg nem vigasztalta a k�s�bbi vb-gy�ztes olaszokkal szemben kies� spanyolokat.

A LEGT�BB G�LLAL MEGNYERT MECCS

A spanyol v�logatott t�rt�net�nek legeredm�nyesebb m�rk�z�se mind a mai napig a Bulg�ria elleni 1933. m�jus 21-i tal�lkoz�. A selecci�n nem kevesebb, mint 13 g�lt szerzett a madridi bar�ts�gos m�rk�z�sen, m�g a vend�gek egyszer sem tudt�k bevenni a legend�s Zamora kapuj�t.

A tal�lkoz� val�sz�n�leg a Chacho becen�vre hallgat� Eduardo Gonz�lez Valino sz�m�ra maradt a legeml�kezetesebb, aki mind�ssze h�romszor szerepelt a nemzeti csapatban, de ezen a meccsen hatszor volt eredm�nyes. A Deportivo La Coruna �s az Atl�tico Madrid egykori futballist�ja a portug�lok elleni, 9:0-ra megnyert vb-selejtez�ben is g�lt szerzett, majd p�ly�ra l�pett az 1934-es vil�gbajnoks�gon is az olaszok elleni m�sodik, vesztes tal�lkoz�n. A bolg�rok ellen egy�bk�nt Julio Antonio El�cegui tripl�zott, m�g Luis Regueiro k�t g�lt szerzett.

A LEGNAGYOBB VERES�G(EK)

B�r a spanyolok 1920-ban, els� olimpi�jukon j� eredm�nyt �rtek el, �s megvert�k Olaszorsz�got, az ez�st�rem�rt v�vott torn�n It�lia azonban kem�nyen visszav�gott ib�riai riv�lis�nak. Az 1924-es �tkarik�s j�t�kok el�tti felk�sz�l�si m�rk�z�sen m�g g�l n�lk�li d�ntetlen sz�letett a k�t egy�ttes k�z�tt, �m a p�rizsi olimpi�n az olaszok m�r az els� k�rben b�cs�ztatt�k Zamor��kat, akik Pedro Vallana �ng�lj�val szenvedtek veres�get.

N�h�ny bar�ts�gos m�rk�z�st k�vet�en 1928-ban ism�t tal�lkozott a k�t mediterr�n orsz�g nemzeti csapata az olimpi�n Amszterdamban. A La Roja az els� fordul�ban Mexik�val csapott �ssze, �s a selecci�n nagyon sim�n, 7:1-es eredm�nnyel jutott tov�bb. Jos� Mar�a Yermo h�romszor is bevette a k�z�p-amerikai ellenf�l kapuj�t, m�g a k�s�bb a Real Madriddal k�t bajnoki c�met is nyer� Luis Regueiro k�tszer volt eredm�nyes. A neheze azonban csak ezut�n k�vetkezett a nagy riv�lis olaszok ellen.

A tal�lkoz� elej�n Domingo Zald�a megszerezte a vezet�st a selecci�nnak, �s egy darabig tartotta az el�nyt a spanyol csapat, �m a 63. percben Adolfo Baloncieri be�ll�totta az 1:1-es v�geredm�nyt, �gy �jra kellett j�tszani a m�rk�z�st. A h�rom nappal k�s�bbi tal�lkoz�n egy �talak�tott ib�riai egy�ttes futott ki a gyepre, �s a jel�t sem mutatta annak a j�t�knak, amelyet az els� tal�lkoz�n ny�jtott. Az olasz az els� f�lid� elej�n �t perc alatt h�rom g�lt szereztek, �s Yermo sz�net ut�ni g�lja csak a sz�p�t�sre volt el�g n�gyg�los h�tr�nyban. Olaszorsz�g h�tig meg sem �llt, �s ez a spanyol csapata akkori t�rt�nete legnagyobb ar�ny� veres�g�t jelentette az olimpiai b�cs� mellett. Val�sz�n�leg az sem vigasztalta a La Roj�t, hogy az olaszok a bronzmeccsen m�g nagyobb ver�st osztottak ki: Egyiptom ellen gy�ztek 11:3-ra.

De nem ez volt a selecci�n egyetlen hatg�los veres�ge: 1931 �prilis�ban Angli�val csapott �ssze felk�sz�l�si m�rk�z�sen a spanyol egy�ttes, �s ekkor is 7:1-es veres�get szenvedett. A kudarcot tal�n enyh�tette kiss�, hogy k�t �vvel azel�tt a La Roja v�lt az els� nem brit v�logatott�, amelyik k�pes volt megverni a futball sz�l�atyjait, igaz, a madridi meccsen csak 4:3-ra nyert Spanyolorsz�g. Hasonl�an nagy veres�get az�ta sem szenvedett el a selecci�n, b�r Braz�lia k�zel �llt hozz�, hogy szint�n 7:1-re verje meg az egy�ttest, amikor 6:1-re gy�z�tt az 1950-es vil�gbajnoks�g n�gycsapatos, k�rm�rk�z�ses fin�l�j�ban (Spanyolorsz�g a negyedik helyen v�gzett).

A LEGSZERENCS�TLENEBB H�Z�S

A La Roj�t 1930-ban a t�vols�g, 1938-ban a spanyol polg�rh�bor� tartotta vissza a vil�gbajnoks�gt�l. Az 1950-ben el�rt negyedik helyez�s ut�n azonban Fortuna babr�lt ki a selecci�nnal. T�rt�nt ugyanis, hogy Spanyolorsz�g T�r�korsz�ggal ker�lt szembe az 1954-es sv�jci vil�gbajnoks�g selejtez�j�ben, �s az els� m�rk�z�sen – a pap�rform�nak megfelel�en – a spanyolok gy�ztek 4:1-re t�bb mint sz�zezer madridi szurkol� el�tt a Nuevo Charmant�n Stadionban. A visszav�g�n azonban a m�r Kubala L�szl�val a soraiban fel�ll� La Roja nem b�rt a t�r�k�kkel Isztambulban, akik 1:0-ra nyertek. A g�lk�l�nbs�get akkor m�g nem vett�k figyelembe, �gy harmadik tal�lkoz� d�nt�tt a vb-szerepl�sr�l.

Illetve csak d�nt�tt volna, ha nem 2:2-es eredm�nnyel �r v�get a g�l n�lk�li hosszabb�t�st hoz� meccs R�m�ban. Az akkori szab�lyoknak megfelel�en nem tizenegyesr�g�sok, hanem sorsol�s d�nt�tt a p�rharcr�l. A h�z�s feladata egy 14 �ves olasz fi�ra, Luigi Franco Gemm�ra h�rult, aki a r�mai stadion egyik alkalmazottja volt. A bek�t�tt szem� gyerek a T�r�korsz�g felirattal ell�tott pap�rost h�zta ki, ezzel elb�cs�ztatva Spanyolorsz�got.

Pedig a selecci�n m�r a meccsen eld�nthette volna a tov�bbjut�st, b�r egy rejt�lyes s�rg�ny is h�tr�ltatta a spanyol egy�ttest a r�mai meccs el�tt, amelyben a FIFA azt �zente, hogy Kubala nem j�tszhat, mert gondok vannak a j�t�kenged�ly�vel. Az ut�lagos vizsg�latok alapj�n kider�lt, hogy a lev�l nem a nemzetk�zi sz�vets�gt�l �rkezett, �s a spanyolok az�ta is a magyar sz�vets�gre gyanakodnak. Kubal�t egy�bk�nt Adri�n Escudero helyettes�tette, aki m�sodszor szerepelt a v�logatottban, �s be is tal�lt a t�r�k�k ellen.

„Bez�rk�ztunk az �lt�z�be, �s teljesen le voltunk tagl�zva. Arra gondoltunk, hogy nem tudtunk t�bbet tenni, hogy minden sz�rnyen alakult azzal, �s a k�ly�k �gysem a mi nev�nket h�zza ki. �s persze T�r�korsz�got sorsolta ki. �ri�si volt a csal�dotts�g, tehetetlennek �rezt�k magunkat. Dr�mai pillanat volt” – eml�kezett vissza egy kor�bbi interj�j�ban Escudero.

R�ad�sul n�gy �vvel k�s�bb az 1958-as sv�dorsz�gi vil�gbajnoks�gra sem siker�lt kijutnia a t�bbek k�zt Alfredo Di St�fan�t, Francisco Gent�t, Luis Su�rez �s Kubala L�szl�t is soraiban tud� spanyol csapatnak. V�gzetesnek bizonyult ugyanis, hogy a La Roja nem tudta megverni Madridban az �sszes t�bbi meccs�t elvesz�t� Sv�jcot (2:2), �gy a Glasgow-ban Spanyolorsz�got 4:2-re legy�z� Sk�cia nyerte meg a csoport k�zdelmeit �s a vb-szerepl�st.

A LEGNAGYOBB KUDARCOK

A FIFA 1976-os d�nt�se �rtelm�ben az 1982-es vil�gbajnoks�gnak Spanyolorsz�g adott otthont. Ez volt az els� 24 csapatos vb, amelyen a h�zigazda a Kubala L�szl�t v�lt� Jos� Emilio Santamar�a sz�vets�gi kapit�ny vezet�s�vel indult el. A torn�t megel�z� felk�sz�l�s felem�san alakult: a rengeteg el�k�sz�leti tal�lkoz� k�z�tt akadtak f�nyes gy�zelmek (p�ld�ul a franci�k legy�z�se vagy Anglia megver�se a Wembleyben), de v�szj�sl� veres�gek is (p�ld�ul a magyar v�logatott elleni 3–0-s fiask� Valenci�ban). A hull�mz� teljes�tm�ny miatt a spanyol sajt� kem�nyen kritiz�lta Santamar��t, aki az angolok elleni meccs ut�nra rendk�v�li sajt�t�j�koztat�t h�vott �ssze, hogy lemondjon a posztj�r�l, �m a 2–1-es siker �s a j� j�t�k miatt meggondolta mag�t.

A h�zigazda spanyolok a vb-n �szak-�rorsz�ggal, Jugoszl�vi�val �s Hondurasszal ker�ltek egy csoportba. A La Roja nagyon gyenge j�t�kkal, Roberto L�pez Ufarte tizenegyesb�l szerzett g�lj�val 1–1-es d�ntetlennel kezdett az ac�losnak nem mondhat� k�z�p-amerikaiak ellen. A gyenge kezd�s egyik oka az volt, hogy a spanyolok hossz� ideig edz�t�boroztak a Pireneusokban a vb el�tt, �s visszat�rve nehezen viselt�k el a valenciai 35 Celsius fokos h�s�get. A selecci�n tagjai fizikailag nem tudt�k felvenni a versenyt a hondurasiakkal.

A jugoszl�vok elleni, m�sodik m�rk�z�st m�r megnyert�k a spanyolok, de nem lehettek b�szk�k az eredm�nyre. A FIFA val�sz�n�leg nem akarta, hogy a h�zigazda egy�ttes id� el�tt b�cs�zzon, ez�rt b�r�i seg�ts�get adott a selecci�nnak. A tal�lkoz�n Jugoszl�via szerzett vezet�st, �m a d�n Henning Lund-S�rensen j�t�kvezet� nem sokkal k�s�bb b�ntet�t �t�lt a spanyolok jav�ra egy egy�rtelm�en a tizenhatoson k�v�l elk�vetett szab�lytalans�g�rt. R�ad�sul L�pez Ufarte kihagyta a tizenegyest, de a b�r� �jrar�gatta, �s az ekkor a labda m�g� �ll� Juanito (Juan G�mez Gonz�lez) m�r nem hib�zott.

Az utols� csoportmeccsen azonban a b�r� sem mentette meg a spanyolokat, akik 1–0-ra kikaptak az es�lytelennek tartott �szak�rekt�l, akik arra sz�m�tottak a tal�lkoz� el�tt, hogy biztosan kiesnek, ez�rt n�h�ny �r�val a meccs el�tt s�r�z�ssel �s f�rd�ssel t�lt�tt�k az id�t a sz�llod�jukban. A m�sodik csoportk�rben v�g�l el is v�rzett a spanyol csapat: a h�zigazda kikapott a nyugatn�metekt�l �s ikszelt az angolokkal, �gy az utols� lett a h�rmas csoportban. Santamar��nak ekkor m�r nem kellett lemondania, mert menesztett�k.

Az 1992-es sv�dorsz�gi Eur�pa-bajnoks�g selejtez�je sem a spanyol szurkol�k legkedvesebb eml�ke a v�logatottr�l. A selecci�n nem ker�lt a legnehezebb csoportba: b�r a franci�k is az 1. csoport tagjai voltak, Csehszlov�kia, Izland �s Alb�nia verhet� ellenf�l volt. Jobban mondva csak hazai p�ly�n bizonyultak verhet�nek: a kor�bbi legend�s futballista, Luis Su�rez vezette La Roja idegenben egyik alacsonyabban rangsorolt riv�lis�t sem tudta legy�zni, m�g a Michel Platini ir�ny�totta franci�kt�l k�tszer is kikapott a spanyol csapat. Emilio Butraguen��k �gy a harmadik helyen v�geztek a sz�zsz�zal�kos franci�k �s a csehek m�g�tt.

Hat �vvel k�s�bb az 1998-as vil�gbajnoks�gra csoportels�k�nt jutott ki a spanyol csapat, de a vb-szerepl�s gyeng�n siker�lt. A D-csoportban Nig�ria, Paraguay �s Bulg�ria volt Javier Clemente egy�ttes�nek ellenfele. Az els� meccs r�gt�n meglepet�ssel kezd�d�tt az afrikaiak ellen: hi�ba szerzett vezet�st el�bb Fernando Hierro, majd Ra�l, Nig�ria 3–2-re gy�z�tt, miut�n Andoni Zubizarreta a saj�t kapuj�ba �t�tte a labd�t, majd Sunday Oliseh gy�ztes g�lt szerzett. A Paraguay elleni m�sodik tal�lkoz�n is hi�ba v�rt�k a szurkol�k a felt�mad�st a spanyolokt�l: g�l n�lk�li d�ntetlen sz�letett, �s a Bulg�ria ellen 6–1-re megnyert meccs m�r nem volt el�g a tov�bbjut�shoz.

A LEGNAGYOBB SIKEREK

B�r Spanyolorsz�g az els� Eur�pa-bajnoks�gon politikai okokb�l nem jutott sok�ig – Francisco Franco dikt�tor nem engedte el a lengyeleket magabiztosan ki�t� csapatot a Szovjetuni�ba a negyedd�nt�re –, az 1964-es m�sodik hazai rendez�s� Eb m�r nagy sikert hozott. A sikeredz�, Jos� Villalonga vezette egy�ttes magabiztosan kvalifik�lta mag�t a torn�ra (ekkor m�g a h�zigazd�nak is kellett selejtez�t j�tszania) �szak-�rorsz�g, illetve �rorsz�g ellen. A Madridban �s Barcelon�ban rendezett viadalon v�g�l n�gy v�logatott vett r�szt: a h�zigazda mellett Magyarorsz�g, D�nia �s a Szovjetuni�.

A La Roja a mieinkkel ker�lt szembe az el�d�nt�ben, �s hihetetlen izgalmak k�z�tt jutott tov�bb. A Bar�ti Lajos vezette magyar csapat – amelyben olyan futballist�k j�tszottak, mint M�sz�ly K�lm�n, Bene Ferenc, Albert Fl�ri�n vagy Fenyvesi M�t� – a 35. percben h�tr�nyba ker�lt Jes�s Mar�a Pereda g�lja ut�n, aki Luis Su�rez nagyszer� passz�t k�vet�en tal�lt be. A 84. percben azonban Bene kihaszn�lta Jos� Iribar bizonytalankod�s�t, �s egyenl�tett. A spanyol kapus k�s�bb kijav�totta hib�j�t, �s nagyot v�dett, amikor Bene vesz�lyes helyzetbe ker�lt. A r�ad�sban azt�n Amancio Amar�nak siker�lt bevenni Szentmih�lyi Antal kapuj�t, �gy a mieink a d�nok ellen, a hosszabb�t�sban megnyert bronzmeccsen vigasztal�dhattak. A d�nt�ben azt�n m�r a politika sem �ll�totta meg a spanyolokat, hogy �sszecsapjanak a szovjetekkel. A madridi fin�l� gyors g�lv�lt�st k�vet�en csak a 84. percben d�lt el, amikor Su�rez tette ki a labd�t a jobb oldalra, majd Pereda k�z�pre �velt, Marcelino Mart�nez pedig nagyszer� mozdulattal gy�ztes g�lt fejelt.

A k�vetkez� (Eb-)sikerig sokat kellett v�rnia a spanyoloknak: b�r Josep Guardiol��k 1992-ben megnyert�k az �tkarik�s j�t�kokat Barcelon�ban, a t�bbek k�z�tt Xavival �s Carles Puyollal fel�ll� egy�ttes pedig a m�sodik lett a sydneyi olimpi�n, a feln�ttek sikere csak 2008-ban j�tt el. A 2004-es portug�liai Eur�pa-bajnoks�gon elszenvedett kudarc ut�n Luis Aragon�s vette �t Inaki S�ez hely�t. A kem�nykez� szakember kivezette a 2006-os vil�gbajnoks�gra a La Roj�t, amely csoportels�k�nt jutott be a nyolcadd�nt�be N�metorsz�gban Ukrajna Tun�zia �s Sza�d-Ar�bia el�tt. A legjobb tizenhat k�z�tt azonban a d�nt�ig menetel� Franciaorsz�g �tj�t �llta a spanyoloknak: hi�ba szerzett vezet�st David Villa, Franck Rib�ry, Patrick Vieira �s Zinedine Zidane tal�lat�val a „k�kek” gy�ztek.

A Spanyol Labdar�g�-sz�vets�g a kies�s ellen�re bizalmat szavazott Aragon�snek, aki tov�bb �p�tette csapat�t, �s kijutott a 2008-as Eur�pa-bajnoks�gra. A selecci�n szerepl�se j�l ismert: a La Roja sz�zsz�zal�kosan nyerte meg a D-csoportot Oroszorsz�g, Sv�dorsz�g �s a c�mv�d� G�r�gorsz�g el�tt. A negyedd�nt� hozta a legnehezebb meccset: Aragon�s csapata tizenegyesekkel jutott tov�bb, majd az oroszok ki�t�se ut�n legy�zte N�metorsz�got, �s megszerezte t�rt�nete m�sodik Eb-c�m�t.

A m�g�tt�nk hagyott ny�ron pedig az abszol�t cs�csra is fel�rt a La Furia Roja: Vicente del Bosque ir�ny�t�s�val sz�zsz�zal�kosan jutott ki a d�l-afrikai vil�gbajnoks�gra a csapat, majd b�r az els� m�rk�z�s�t nagy meglepet�sre elvesz�tette Sv�jc ellen, a h�tral�v� m�rk�z�seit megnyerte, a d�nt�ben pedig Andr�s Iniesta hosszabb�t�sban szerzett g�lj�val megszerezte a vil�gbajnoki tr�fe�t, �s ezzel minden id�k legjobb spanyol nemzeti csapat�v� v�lt.

A teljes cikk az nso.hu-n megtal�lhat�